Könyvvitel, könyvelés Budapesten és környékén

SZJA törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 2015 II. rész

2015.04.29.

A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó
alapvető szabályok 2015. évben

III. A szociális hozzájárulási adó

 

1.1. A szociális hozzájárulási adó alanya

Az egyéni vállalkozó saját maga után szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett.

Az adónak nem alanya:

  • a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó,
  • az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.

 

1.2. Az egyéni vállalkozót terhelő adó alapja:

Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

Amennyiben az egyéni vállalkozó minden hónapban 200 000 forint összegű kivétet vesz ki, a szociális hozzájárulási adó alapja is 200 000 forint.

 

1.3. Az egyéni vállalkozót terhelő adó különös szabályai

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

A különös szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha például az egyéni vállalkozó a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem vesz fel, vagy a jövedelem összege nem éri el a minimálbér 112,5 százalékát, ekkor az adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.

 

1.4. Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól

Az egyéni vállalkozó mentesül az adó megfizetése alól azokon a napokon, amikor

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
  • gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
  • önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
  • fogvatartott,
  • az ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
  • az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

 

Nem kell a különös szabályt alkalmazni, vagyis az egyéni vállalkozónak nem kell legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni az adót azokra a napokra, amikor a vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

Ebben az esetben az egyéni vállalkozó az adót a tényleges adóalap után köteles megfizetni.

 

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, akkor eldöntheti, hogy az egyéni vállalkozásában vagy a tagi jogviszonyára tekintettel a társaság fizesse meg legalább a minimálbér 112,5 százaléka után az adót, a másik jogviszonyban csak a tényleges jövedelem lesz az adó alapja.

A fentiek alkalmazásának feltétele, hogy az egyéni vállalkozó – a tárgyév január 31-ig egész évre vonatkozóan – nyilatkozatot tegyen a társas vállalkozás felé arról, hogy a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. Az egyéni vállalkozó minden változásról köteles haladéktalanul újabb nyilatkozatot tenni a társaság részére. A nyilatkozat tartalmazza a vállalkozó személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a társaság a nyilatkozatot elmulasztó vállalkozótól igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a társaságtól nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó vállalkozót határozattal kötelezheti.

 

1.5. A szociális hozzájárulási adó mértéke

A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet a törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmény összegével.

Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból kedvezmény illeti meg,

- ha 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

- ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával

 

1.6. Az adó megfizetése, bevallása, nyilvántartás

Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a 1558-as bevallásban a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

 

Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett egyéni vállalkozó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét az Szja tv. rendelkezése alapján teljesíti.

 

IV. Az egyéni vállalkozók egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége

 

A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.

Az éves adóbevallás benyújtásakor az adóévre megállapított 16 százalék adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után az egyéni vállalkozó a hozzájárulás-fizetési felső határ figyelembevételével 14 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 000,-forint, amelynek számításánál a biztosítási jogviszonyában megfizetett 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho.tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékot, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint az egyéb jogcímeken megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összegét kell számításba venni.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Amennyiben a tájékoztató elolvasása után kérdései merülnének fel, ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz bátran forduljon, ahol konkrét kérdésére szakszerű tájékoztatást kap.

A számlaszámok megtalálhatók a NAV internetes honlapján.

 

                                                                                Nemzeti Adó- és Vámhivatal

vissza