Járulék társas vállalkozók

2013.04.25.

A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulékok- és egyészségügyi
hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabálya 2013.

I. JÁRULÉK
1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása
A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály1
gyűjtőfogalomként
használja.
1.1 Társas vállalkozásnak minősül:
 a közkereseti társaság,
 a betéti társaság,
 a korlátolt felelősségű társaság,
 a közös vállalat2
 az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
 az előzőekben felsorolt vállalkozások az előtársaságként történő működés
időszakában is.
Fenti társaságokat a Gt. gazdasági társaságnak tekinti.
1.2 Gazdasági társaságnak nem minősülő társas vállalkozások3
:
 a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
 a gépjárművezető-képző munkaközösség,
 az oktatói munkaközösség,
 az ügyvédi iroda,
 a közjegyzői iroda,
 a végrehajtói iroda,
 az egyéni cég4
1.2.1. Szabadalmi ügyvivői társaság, illetőleg iroda
A szabadalmi ügyvivői társaságban, illetőleg a szabadalmi ügyvivői irodában a szabadalmi
ügyvivő tagsági jogviszony keretében vagy alkalmazottként működhet. Alkalmazottként a
biztosítás a munkaviszonyra, vagy a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint áll
fenn.

1.2.2. Ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, gépjárművezető-képző
munkaközösség, oktatói munkaközösség
Ezen társas vállalkozások tagjainak társadalombiztosítási jogállására a tagsági jogviszony
keletkezésétől kezdődően, annak megszűnéséig kizárólag a társas vállalkozásokra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni (más biztosítási jogviszony nem lehetséges).
1.2.3. Egyéni cég
Az egyéni cégre vonatkozó szabályokat külön törvény5
szabályozza, azonban e külön
törvényben nem szabályozott kérdésekben a Gt-nek a gazdasági társaságok közös
szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Ptk.
6
rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselői vagy az egyéni cégben fennálló tagsági
jogviszony keretében a tag látja el.
Abban az esetben, ha a tag látja el a vezető tisztségviselést, akkor ezt a tevékenységet társas
vállalkozóként végezheti.
1.3 Társas vállalkozónak7 minősül:
 a betéti társaság bel- és kültagja,
 a közkereseti társaság,
 a korlátolt felelősségű társaság,
 a közös vállalat
 az egyesülés,
 az európai gazdasági egyesülés
tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének
időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem
munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
1.4 Társas vállalkozó továbbá:
 a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság
tevékenységében személyesen közreműködik,
 az ügyvédi iroda,
 a közjegyzői iroda,
 a végrehajtó iroda,
 a gépjármű-vezetőképző munkaközösség,
 az oktatói munkaközösség,
 az egyéni cég8
tagja, valamint
 a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan
természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján
látja el, kivéve, ha az 1.3 pont szerint társas vállalkozónak minősül.

2. Biztosítási kötelezettség10
Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen mértékű járulékot
kell fizetni, a legfontosabb azt tudnunk, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek
munkát a társas vállalkozásban.
Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt
felelősségű társaság, a közös vállalat, illetve az egyesülés előtársaságként működik, a tagokra
is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a cégbírósági bejegyzést követő működés
során.
A társas vállalkozókra vonatkozó biztosítási kötelezettség megállapításával kapcsolatban
problémák leggyakrabban a gazdasági társaságok tagjait érintően merülnek fel, ezért a
következőkben ezekkel foglalkozunk részletesebben.
A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet
munkát a társaságban:
 munkaviszony,
 megbízási jogviszony,
 tagsági jogviszony.
Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető
tisztségviselője-e, vagy sem.
2.1 A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettsége
2.1.1. Vezető tisztségviselőnek minősül11:
 a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre jogosult egy vagy több tagja,
 a korlátolt felelősségű társaság egy vagy több természetes személy ügyvezetője,
 az egyesülésnél – a társasági szerződés előírásai szerint – az igazgató vezető
tisztségviselőként vagy az igazgatóság, mint testület látja el az ügyvezetési teendőket.
.
A vezető tisztségviselő e feladatát
 a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
 munkaviszonyban
láthatja el.
Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik –
munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti
társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

2.1.2. A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettségének elbírálása,
társadalombiztosítási jogállása
A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes
személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem
munkaviszony alapján látják el. Kivételt képez ez alól, ha személyes közreműködésre
tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.
Ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik az a szabály is, mely szerint biztosítottnak kell tekinteni
a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő (nem tagja a társaságnak) vezető
tisztségviselőjét, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme
eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét.12
Tehát a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból vagy
munkaviszonyt, vagy társas vállalkozói jogviszonyt, illetve választott tisztségviselői
jogviszonyt eredményez.
A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállásának megítélése:
 Annál a Bt. beltagnál, aki a vezető tisztségviselést munkaviszony keretében látja el, a
biztosítási jogviszonyában változás nem lesz, továbbra is munkaviszonya alapján lesz
biztosított. Viszont azon beltag, aki a vezető tisztségviselést megbízásos
jogviszonyban végzi, és mellette nem működik személyesen közre a társaság
tevékenységében, a megbízásos jogviszonya alapján vezető tisztségviselői jogállása13
alapján társas vállalkozónak fog minősülni.
 Amennyiben a Bt. beltagja az ügyvezetői feladatokat megbízás alapján látja el, és
mellette ténylegesen és személyesen is közreműködik a társaságban, a személyes
közreműködésre tekintettel válik társas vállalkozóvá, és a megbízás alapján végzett
ügyvezetői tevékenységére a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni14, vagyis a
vezető tisztségviselő akkor lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó,
tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy
naptári napokra annak harmincad részét.
Példák a vezető tisztségviselés minősítésében bekövetkezett változáshoz:
 Egy Bt. beltagja munkaviszony alapján kizárólag vezető tisztségviselői feladatokat lát
el. Ebben az esetben a munkaviszonyra tekintettel minősül biztosítottnak, a változások
a társadalombiztosítási jogállást nem érintik.
 A Kft. tagja megbízásos jogviszonyban havi 40 000 Ft megbízási díj alapján látja el a
vezető tisztségviselést, más tevékenységet nem végez. A vezető tisztségviselő a
megbízásos jogviszonya alapján társas vállalkozóként válik biztosítottá, és a
járulékfizetési kötelezettségének is társas vállalkozóként kell eleget tennie.
 Egy adótanácsadói feladatokat ellátó Kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a
vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg tanácsadói munkát is végez, melyet
nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag
„többes jogviszonyban” állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében
munkaviszonyban, a személyes közreműködésre tekintetében társas vállalkozóként
lesz biztosított.

Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000
Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési
munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el.
Ebben az esetben a tag ugyancsak „többes jogviszonyban” állónak minősül, a
személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztosított, de a
vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a
vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
 A Bt. beltagja, aki megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat végez,
saját jogú nyugdíjas lesz. A hatályos szabályok alapján ez a személy már kiegészítő
tevékenységet folytató társas vállalkozónak fog minősülni.
 A Kft. tagja a vezető tisztségviselést megbízásban végzi, mellette személyesen is
közreműködik a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél
heti 36 órás munkaviszonyban is áll. Itt is a többes jogviszony esete áll fenn, a
személyes közreműködésre tekintettel a tag társas vállalkozónak minősül, a vezető
tisztség tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a másik cégnél pedig a
munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.
 A Kft. tagja felsőfokú tanulmányokat folytat nappali tagozaton, mellette az
ügyvezetést megbízásban látja el. A megbízásra tekintettel az ügyvezető
társadalombiztosítási jogállása megváltozik, és társas vállalkozóvá válik.
 A Kft. ügyvezetője megbízásban végzi az ügyvezetői tevékenységet, mellette egyéni
vállalkozó. Ebben az esetben is módosul a társadalombiztosítási jogállás, az
ügyvezető társas vállalkozóvá válik.
 A Kft. ügyvezetője megbízás alapján látja el az ügyvezetést, mellette más cégnél is
megbízásos jogviszonyban áll. Ebben az esetben társadalombiztosítási jogállása
ugyancsak változik, és az ügyvezető e feladatellátás tekintetében társas vállalkozónak
minősül, a másik cégben a jogállása nem módosul, ott továbbra is a megbízásra
vonatkozó szabályokra kell figyelemmel lenni.
 A Kft. tagja személyesen közreműködik a cégben, melyet nem munkaviszonyban
illetve megbízásban végez, ezen felül ellátja az ügyvezetést megbízásban, és mellette
egyéni vállalkozó. Ekkor is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes
közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, az ügyvezetés
tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdésre kell figyelemmel lenni, valamint az egyéni
vállalkozóra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Mivel az egyéni vállalkozó
egyidejűleg társas vállalkozói jogviszonyban áll, főszabály szerint az egyéni
vállalkozásában lesz főfoglalkozású, és a járulékfizetési alsó határ után itt kell a
járulékokat megfizetni, társas vállalkozóként a járulékalap a tényleges személyes
közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) összeg.15
 A Kft. tagja az ügyvezetést díjazás nélkül megbízásos jogviszonyban végzi, mellette
egy másik Kft-ben társas vállalkozóként működik személyesen közre. A vezető
tisztségviselő a megbízásos jogviszonya alapján társas vállalkozóként lesz biztosított.
Mivel ez esetben a magánszemély egyidejűleg 2 társas vállalkozásban társas
vállalkozó, választása szerint egyik társas vállalkozásnál legalább a járulékfizetési
alsó határ után meg kell fizetni a járulékokat, a másik cégben pedig a járulékokat a
tényleges személyes közreműködésre tekintettel kifizetett összeg után kell
teljesíteni.

2.2. A vezető tisztségviselésen felüli tevékenység ellátása
A nem vezető tisztségviselő tagok (például kültag), illetve azok a tagok, akik a vezető
tisztségviselés ellátásán túl a társaságnál munkát végeznek, e tevékenységet elláthatják:
 munkaviszonyban, ha munkaszerződés alapján végeznek munkát,
 megbízási jogviszonyban, ha megbízási szerződés alapján végzik tevékenységüket, és
azt a Ptk. szabályai szerint kötötték,
 tagsági jogviszonyban (társas vállalkozóként), ha a tevékenységüket nem
munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében végzik.
2.3. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége17
A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya
 a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi
ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség
kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég
tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének,
 egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezető
tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése
napjáig tart.
Vagyis a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a
napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi.
Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott
időpont az irányadó.
Az egyéni cég tagjának biztosítási kötelezettsége az egyéni cég tagjává válás napjától annak
megszűnése napjáig áll fenn. Az egyéni cég tagja a törvény erejénél fogva társas
vállalkozónak minősül, tehát esetében nem kell vizsgálni, hogy a társaság tevékenységében
ténylegesen és személyesen közreműködik-e vagy sem.
Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak
minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői
jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Ugyanakkor a biztosítási
jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást18 a ’T1041-es bejelentő és változásbejelentő lapon közölni kell. A havi adó- és járulék bevallásban19 az alkalmazás minősége
kód kiválasztásakor is a Tbj. szerinti – esetlegesen módosításra kerülő – jogviszony kódját
kell a foglalkoztatónak szerepeltetni.
Amennyiben a gazdasági társaság a tagjával munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt
létesít, a biztosítási kötelezettségét a munkaviszonyban, illetve a munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet:
20
 főfoglalkozású,
 ún. többes jogviszonyos, ide tartozik a heti 36 órás foglalkoztatással járó
munkaviszonyban álló, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló,
 kiegészítő tevékenységet folytató.
3. Járuléknemek
3.1. A biztosítottat21 terhelő egyéni járulékok
A biztosított
 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot, valamint
 8,5 százalék mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet, melyből a
természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli
egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5
százalék.
3.2. Korkedvezmény-biztosítási járulék22
A korkedvezmény-biztosítási járulék a foglalkoztatót (társaságot) terheli, amelynek alapja a
járulékalapot képező jövedelem. Kivételt képeznek azok a jövedelmek, amelyek nem képezik
nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját. A korkedvezménybiztosítási járulék mértéke 13 százalék.
Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes
időszakban (például a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet fizetik
vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem
(társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell
figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez.
Mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól az a társas vállalkozás,
amelyet e kötelezettség teljesítése alól kérelmére külön jogszabály alapján mentesítettek.23
3.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék24
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi
szolgáltatási járulékot köteles fizetni, melynek havi összege 6 660 forint, napi összege 222
forint.

4. Járulékfizetési kötelezettség
4.1. Főfoglalkozású társas vállalkozók járulékfizetése25
A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot valamint az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel
megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék
alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).
Minimálbéren:
 a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló
részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét – 2013-ban
98 000 forint – kell érteni, és
 a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések
alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált
bérminimum havi összegét – 2013-ban 114 000 forint –, ha az egyéni vállalkozó
személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább
középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
A minimális járulékalap „havi átlagos” számítással kapcsolatos szabály megszűnt, tehát a
járulékfizetési kötelezettséget már nem „göngyölítve” havi átlagban, hanem havonta kell
megállapítani. Például 2013. január hónapban személyes közreműködésre tekintettel
jövedelem kifizetése nem történik, ekkor legalább a járulékfizetési alsó határ után kell
megfizetni a járulékokat. Február hónapban a társas vállalkozó részére 300.000 forint
jövedelem kifizetése történik, amely összeg után kell megfizetni a járulékokat.
Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízás keretében végzi, erre való
tekintettel társas vállalkozóvá válik, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés
díjazását kell tekinteni.
Például az az ügyvezető, aki havi 180 000 forint megbízási díj ellenében végzi az
ügyvezetést, mint társas vállalkozó 180 000 forint után lesz köteles megfizetni a járulékokat.
A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas
vállalkozó:26
 táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
 gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély,
gyermeknevelési támogatás, ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói
tevékenységét személyesen folytatja,
 fogvatartott,
 katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
 ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként a kamarai tagsága szünetel.

Amennyiben a fentiekben ismertetett körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem
állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az előzőek
szerinti minimálbér 30-ad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha
a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött, vagy szűnt meg.
Fontos szabály, hogy amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet
nem fizetettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a
járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a
járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és
azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.27
Nem fizet 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot az a társas vállalkozó, aki
 közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is
rendelkezik,
 saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban
meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.28
Nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek az a munkavállaló, aki fizetés nélküli
szabadságon van.29
4.2. Az egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony30
Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg
 munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a
munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy
 közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
folytat tanulmányokat,
akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a
ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni.
Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen
közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy
alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e
választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.
Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a ténylegesen kifizetett
jövedelem után kell megfizetni a járulékot. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a
tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a
legalább a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas
vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetve a további
tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a
járulékot megfizetni.

Figyelem!

Abban az esetben, ha Katv. szerint kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas
vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, az említett szabályok nem
alkalmazhatók.
Mindez azt jelenti, hogy a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg a Tbj. értelmében társas
vállalkozóként biztosított – amennyiben nem áll heti 36 órás foglalkoztatással járó
munkaviszonyban is, vagy nem folytat nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat
közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben – főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül.
Ennek megfelelően a járulékfizetési kötelezettségét a 4.1. pont szerint kell teljesíti.
4.3. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó32
Az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá
az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki nem biztosított.
Saját jogú nyugdíjas33: az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény
alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú
nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról
szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti
nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi
nyugdíjban részesül,
3. a társas vállalkozó e pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett
nyugdíj folyósítása szünetel.
4.3.1. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége34
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után
6 660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10
százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes
közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem.
Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas
vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a társas vállalkozó
keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként
kamarai tagságát szünetelteti.
Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy
jogviszonyban kell megfizetni.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási
járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-
éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az 

egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló
tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.
Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév
egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi
szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.35
Figyelem!
A Katv. szerint kisadózóként bejelentett személy esetében, az említett szabályok nem
alkalmazhatók.
Ha a tag munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végez munkát, akkor a
járulékfizetési kötelezettséget is értelemszerűen az e jogviszonyokban foglalkoztatottakra
vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.
5. Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség
5.1 Bejelentési kötelezettség36
A társas vállalkozás adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének,
telephelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú
állami adóhatóságnak elektronikus úton bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és
utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját,
megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha
a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési
helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező
bejelenteni.
A bejelentést
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a
foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító
határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására
utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell
teljesíteni,
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését
követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni.
Amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató,
kifizető köteles a jogutódlással érintett biztosított személyre (munkaviszonyban álló,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, választott tisztségviselő stb.) vonatkozóan
teljesíteni a bejelentést. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és
adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát, és
a jogutód megalakulása napját is.
.
A foglalkoztató a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére 3
munkanapon belül igazolást köteles kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a
bejelentésben közölt adatokat, és a bejelentés teljesítésének időpontját.

5.2 Nyilvántartási kötelezettség38
A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait
oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy
abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől
megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art.
szerint megállapítható mulasztási bírság - nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli.
A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan
nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait,
társadalombiztosítási azonosító jelét, a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot, a
foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a
biztosítottól levont járulékok alapját és összegét.
A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig
köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben
fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont
járulékok összegéről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az
igazolást soron kívül kell kiadni.
A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével
egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékról, valamint nyugdíjjárulékról, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt)
járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az
egészségügyi szolgáltatási járulékról.39
E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő
társadalombiztosítási kifizetőhelyre is.
6. Járulékbevallás és befizetés határideje
A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani,
illetőleg megfizetni.40
A társas vállalkozás a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonként, a tárgyhót
követő hó 12-éig a 1308-as számú bevalláson, elektronikus úton bevallást tesz az adó- és
/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített
kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról
–, járulékokról és/vagy az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról
II. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ41
A társas vállalkozás - mint kifizető - szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett.

1.1. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:42
Adófizetést eredményez:
- a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az
egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi
ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az
egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget
eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető
tisztségviselői jogviszonyt is);
- az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes
személy tagja között fennálló tagi jogviszony.
Nem eredményez adófizetési kötelezettséget, ha a fenti jogviszonyban álló személy saját jogú
nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjban részesül, és a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már
betöltötte. Vagyis a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas
vállalkozó után – például öregségi nyugdíjas – nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási
adót fizetni.
1.2. A társas vállalkozást terhelő adó alapja:43
Az adó alapja a társaság által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban
álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja tv.
44 rendelkezései szerinti
adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap
számításánál az Szja tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a
munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.
Nem önálló tevékenységnek számít a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése,
valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége. Nem önálló
tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a tag e tevékenységével
összefüggésben szerez, például tiszteletdíj, személyes közreműködésre tekintettel kapott
juttatás, amely után a társaságnak meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót. Például a
társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselő havi 250.000 forint összegű adóelőlegalapul szolgáló jövedelemben részesül, ebben az esetben ez az összeg lesz az adó alapja.
1.3. A társas vállalkozást terhelő adó különös szabályai45
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös
vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a
szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát,
az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára
tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja
legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára
számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a
hónap minden napján.

Minimálbér alatt a szociális hozzájárulási adó tekintetében a Tbj. szerinti minimálbér értendő.
A különös szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha például a társas vállalkozó a
személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem vesz fel, vagy a jövedelem összege
nem éri el a minimálbér 112,5 százalékát, ekkor az adót legalább a minimálbér 112,5
százaléka után meg kell fizetni.
1.4. Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól
A társas vállalkozás mentesül az adó megfizetése alól azokon a napokon, amikor a társas
vállalkozó
 táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban részesül;
 gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködését
személyesen folytatja,
 önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
 fogvatartott,
 az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda tagjának
ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai
tagsága szünetel.
Nem kell a különös szabályt alkalmazni, vagyis a társaságnak nem kell legalább a minimálbér
112,5 százaléka után megfizetni az adót azokra a napokra, amikor a társas vállalkozó legalább
heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú
oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az
egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt
munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.
Ebben az esetben a társaság az adót a tényleges adóalap után köteles megfizetni.
Ugyancsak nem kell a különös szabályt alkalmazni azokon a napokon, amikor a társas
vállalkozó más társaságnál is társas vállalkozói jogviszonyban áll, feltéve, hogy a másik
kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának
megállapításkor számításba veszi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legalább a minimálbér
112,5 százaléka után fizetendő adót csak az egyik társaságnak kell megfizetni, a másik
társaság az adót a tényleges adóalap után köteles megfizetni.
Abban az esetben, ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor eldöntheti,
hogy az egyéni vállalkozásában vagy a tagi jogviszonyára tekintettel a társaság fizesse meg
legalább a minimálbér 112,5 százaléka után az adót, a másik jogviszonyban csak a tényleges
jövedelem lesz az adó alapja. Azonban a magánszemélynek a társaságot a tárgyév január 31-
éig az adóév egészére tett nyilatkozatnak az átadásával értesítenie kell arról a döntésről, hogy
a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettséget a társaság teljesítse.
46
A fentiek alkalmazásának feltétele, hogy a társaság részére a természetes személy
nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról,
tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának
különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy minden
változásról köteles haladéktalanul újabb nyilatkozatot tenni a kifizető részére. A nyilatkozat
tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint 

adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és
számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett
adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes
személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett
adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére
az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti.
1.5. A szociális hozzájárulási adó mértéke, kedvezmények
A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó
fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények
összegével.
47
1.6. Az adó megfizetése, bevallása, nyilvántartás
A szociális hozzájárulási adót a társas vállalkozás az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta
megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét
természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany
természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe,
az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a
bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy
támogatás összege személyenként megállapítható legyen.
Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást
köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak
megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó
megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló
törvény hatálya alá tartozó kifizető a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása
(könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető az Szja tv. vagy az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén
teljesíti.
III. EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS48
14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség49
A társas vállalkozó az adóévben megszerzett
- vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
- osztalék [Szja tv. 66. §]
- árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási
jogviszonyában megfizetett 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli
egészségbiztosítási járulék, az ekho tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, vagy a
kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozói jogviszonya alapján a társas vállalkozás
által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az Eho tv.-ben meghatározott 

jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes
összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt, vagyis a
négyszázötvenezer forintot.
A társas vállalkozót terhelő, a társas vállalkozás által levont százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulást a vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását)
követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak
szerint vallja be a NAV felé.
IV.
Számlaszámok
Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek
lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási
tevékenységével összefüggő számlaszámok (IBAN számlaszámok) 2013. január 1-jétől
érvényes jegyzéke a www.nav.gov.hu internetes honlapunkon érhető el.
Amennyiben a tájékoztató elolvasását követően kérdése merülne fel, a NAV
ügyfélszolgálatainak munkatársai készséggel állnak rendelkezésére.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

vissza